A mióma a leggyakoribb, jóindulatú nőgyógyászati daganat, amely a méh izmos falából indul ki.

Szerencsére a miómás betegek többségének lehet kisbabája. A termékenységi zavarral küzdő nők körében majdnem minden 10. nőnél látunk ultrahanggal miómát, de valójában az csak 100-ból 2-3 nőnél okoz meddőséget.

Gyakran előfordulhat az is, hogy csak akkor derül ki, hogy valakinek miómája van, amikor már várandós.

A várandósság ideje alatt a hormonális működés megváltozik, ezért előfordulhat, hogy a mióma is növekszik, amelynek ritkán szövődménye is lehet. Hogy pontosan milyen probléma alakulhat ki, az függ a mióma méretétől, számától, elhelyezkedésétől.

A várandósság során vérzés, ritkán vetélés, illetve fájdalom is jelentkezhet, de gyakrabban fordulhat elő koraszülés és császármetszés is.

Ideális esetben a miómát a nőgyógyász már a gyermekvállalás előtt diagnosztizálja, Ez azért fontos mert a mióma méhen belüli elhelyezkedése, nagysága és száma alapján meg kell hozni a döntés arról, hogy még a várandósság előtt, szükséges-e eltávolítani, vagy elegendő a szoros megfigyelés. Amennyiben műtétre kerül sor, sajnos a gyermekvállalást legalább fél évvel, de gyakran akár egy évvel is el kell halasztani, ezért mindenképpen érdemes meddőségi specialistával is konzultálni, hogy a családalapítás szempontjából helyes döntést hozzák meg.

Összességében azonban elmondható, hogy a várandós nők 70 százalékánál a mióma nem okoz problémát.