Felnövünk, testünk jelzéseire reagálunk, nagyjából ciklusainkkal, mellünk megjelenésével, növekedésével észleljük, ahogy nővé válunk. Nemi életet élünk, eljárunk nőgyógyászhoz, gyermeket hozunk a világra, miközben legtöbbször fogalmunk sincs, milyen is a testünk. Mi miért és hogyan működik. Most adunk hozzá egy kis tudományos útmutatót.
A női reproduktív rendszer a méhből, a vaginából, a petevezetékből és a petefészkekből áll, illetve a külső nemi szervekből. A petefészkek a méh két oldalán találhatóak, teljes fejlettségüket a serdülőkor időszakára érik el. A petesejtek a petefészkekben lévő tüszőkben érnek. A kéregállományban különböző érési fokú tüszők helyezkednek el, amelyekben a petesejtek fejlődése, érése megy végbe. A petefészek működését az agyalapi mirigyben termelődő hormonok szabályozzák, és maga a petefészek is fontos nemi hormonokat termel. Ezek váltják ki havi ciklusokban a tüszőérést. Az érett tüsző 20 milliméter nagyságú, és a petefészek felszínén kidomborodó, vékony falú tömlővé alakul, melyben a megtermékenyítésre érett petesejt helyezkedik el. Később a tüsző megreped, belőle a petesejt a méhüregbe kerül, ezt a folyamatot ovulációnak nevezik.
A méh az, ahol a magzat fejlődik, ha a petesejt megtermékenyült. A méh a petevezetékeken keresztül kapcsolódik a petefészkekhez. A méh egyrészt fellazult nyálkahártyájával és a méhlepény anyai részének alkotása útján táplálja a fejlődő magzatot, másrészt pedig a magzat érettségének elérésekor, izomfalának összehúzódásaival biztosítja annak világra jöttét, megszületését.
A méhnyak a méh alsó része, amely összeköti a hüvellyel. Az emberi hüvely egy rugalmas izomcsatorna, mely a méhnyakat köti össze a vulvával. Bár az anatómiában nagy az eltérés, a nyugalmi állapotban lévő hüvely hossza nagyjából 6–7,5 cm a külső falnál és 9 cm a hátsó fal mentén. Elaszticitása lehetővé teszi, hogy nemi közösülés, valamint a magzat szülése alkalmával kitáguljon. A hüvely köti össze a vulvát a hüvelybe boltosuló méhnyakkal.
Ha a nő egyenesen áll, a hüvelycsatorna felfelé, hátra vezet, s a méhvel kicsit több mint 45 fokos szöget zár be. A hüvely bejárati része a vulva hátsó részénél, a húgycső kijárata alatt van. A hüvely fölött van a vénuszdomb. A hüvelynyákot a hüvely kezdete közelében lévő Bartholin-mirigyek és a méhnyak termeli. A hüvelyfal rugalmasságához, a benne lévő elasztin és kollagén termeléséhez ösztrogén hormon szükséges, ez fokozza a hám folyadékmegtartó képességét is. A nők menstruációs ciklusa körülbelül 28 napig tart, de ha 21 és 35 nap között jön meg, az még nem kóros.
A "női ciklus" két párhuzamos ciklusból áll: petefészek-ciklus (ami befolyásolja a petefészkek működését) és menstruációs ciklus (amely a méh belsejére hat).
A petefészek ciklus és a méhnyálkahártya ciklus is több fázisból áll:
- a follikuláris
- az ovulációs
- a luteális
- menstruációs fázisban
Follikuláris szakasz, petefészekciklus: az agyalapi mirigy által kibocsátott FSH (tüszőstimuláló hormon) hatására 14 napig fejlődik a petefészek tüszője. Ahogy a tüsző kifejlődik, ösztrogén szabadul fel.
Ovulációs fázis:
Petefészek-ciklus, az ösztrogén növekedése a hypothalamusban fokozza a GnRH nevű hormon (gonadotropin felszabadító hormon) szaporodását. Ez a GnRH ezután stimulálja az agyalapi mirigyet, hogy nagyon nagy mennyiségű LH-t (luteinizáló hormont) és FSH-t szabadítson fel. Az LH csúcsnak köszönhetően a teljesen érett tüsző megreped, a petesejt kiszabadul, amely megtermékenyítésre kész.
Luteális fázis:
Petefészek-ciklus: a fennmaradó szövet, ahol a petesejt kifejlődött, zsugorodik, sárgatest termelő tömlővé válik. Ez nagy mennyiségű progeszteront és mérsékelt mennyiségű ösztrogént termel. A progeszteron magas szintje táplálja a méh nyálkahártyát, megvastagodik, hogy a megtermékenyített petesejt számára a környezet megfelelő legyen. Ha ez nem történik meg, a hypothalamus és az agyalapi mirigy csökkenti, vagy leállítja a GnRH, LH és FSH termelését, ami a sárgatest tömlő elsorvadását eredményezi. Ezáltal a méh nyálkahártyája leválik, és új ciklus kezdődik a menstruáció első napján.
Menstruációs fázis:
Itt lökődik le a méhnyálkahártya, ha nem történt megtermékenyülés. Menstruációs ciklus: egy nő menstruációjával kezdődik. Az ösztrogén felszabadulása serkenti a méhfalat, ami enyhén elkezd "szaporodni".