Belegondoltunk már abba, milyen gyakran érintjük meg, öleljük át szeretteinket? Van, akinek kimondottan nehezére esik ezt fogadni is, így nem szívesen teszi maga sem. Pedig az emberi természet alapja a testi érintés, simogatás vagy szeretgetés. Ez kellene, hogy legyen a szex alapja is. Dr. Csereklye Andrea szexuálterapeuta, FEME alapító hívja fel a figyelmet az érintés testi és lelki hatásaira.
Biztos sokan éltünk már olyan párkapcsolatban, ahol szinte minden pillanatban vágyakoztunk a párunk érintésére, de mégsem kaptuk meg azt. Hallottunk már olyan családokról is, ahol szinte tabu az ölelés. Virginia Satir amerikai pszichológus szerint, akiknek hiányzik a szex az életéből, elsősorban nem is a nemi aktus után sóvárognak, hanem a gyengédség és az érintés iránti vágyuk nem teljesül. Kutatása azt is kimutatta, hogy azok, akiket sokszor ölelnek és simogatnak, illetve sokkal intenzívebb a testi kapcsolatuk a szeretteikkel, kevésbé szoronganak és a félelemérzetük is sokkal kisebb, mint az átlagnak. A friss szerelmesek is azért lebegnek a föld felett a kapcsolat kezdetén, mert átlagosan hatszor több ölelést és érintést kapnak egymástól, mint azok a párok, akik már több, mint másfél éve vannak együtt. Az érintések hatására a szervezetben csökken a feszültséget okozó hormonok szintje, vagyis oldódik a stressz és az idegrendszerre is jótékony hatással van. Emellett kihatással van a viselkedésünkre és pozitívan hat a hangulatunkra is. Képes felülírni a fájdalomérzetet is. Kutatók az ölelések számát és pozitív hatásukat számszerűsítették. Napi négy ölelés vagy kellemes érintés kell ahhoz, hogy „túléljünk” és elegendő hormon szabaduljon fel a szervezetünkben. Nyolc ölelés szükséges a szinten tartáshoz, és nagyjából tizenkettő, hogy elérjük azt az egészséges hormonszintet, amit akkor érzünk, amikor boldogok vagyunk.
„Nem mindenki képes arra, hogy közel engedje magához a másik embert – mondja dr. Csereklye Andrea. – Sokan nehezen nyitják meg az intimszférájukat. Ez pedig a szexuális életben azt hozza, hogy ha valakinek nincs szüksége erre, nehezen tudja megadni a másiknak is. Pedig ez az emberi kapcsolódások alapja. A szexuális előjáték része a csók és a simogatás, ami nemcsak az erogén zónákra kell, hogy korlátozódjon. Sok nő elégedetlen a testével vagy a bőrével, és nem szívesen tárulkozik ki. Ezért fél is az érintéstől. Pedig nem szabadna. Ha egy férfi szeret minket, akkor egy megereszkedett bőr vagy kis has ellenére is mi vagyunk a szemében a tökéletesek. Persze ez nem jelenti azt, hogy el lehet hanyagolni magunkat, de emiatt nem szabad eltávolodni egymástól. Az érintéssel nem csak sok energiát kapunk, hanem ezzel lehet felkészíteni a testet az intim együttlétre is. Ez tudja a testet elvezetni a teljes kielégüléshez. És tévhit, hogy a férfiaknak erre nincs szükségük. Tiniként, amikor még nincs szex, ez a legtöbb. Ezek az apró szikrák jelentenek minden kapcsolódást. Ezeket kell fenntartani felnőttként is, akár 10-15 év után is a kapcsolatban. Mondjuk például, hogy amikor mosogatunk, akkor az nagyon jó, ha a párunk elmegy mögöttünk, és végigsimítja a hátunkat. Vagy ha a párunk ül a számítógép előtt, simogassuk meg a nyakát, vagy a combját, mert kellenek ezek az érintések. De idősebb korban is célszerű ilyesmikhez folyamodni, amikor sokszor fizikális akadályai is lehetnek a szexnek. Ilyenkor kicsit visszatérünk a tini korba, hiszen az érintéseknek kell átvenniük a szerepeket.”