Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon a nőgyógyászati daganatok előfordulása emelkedő tendenciát mutat, és egyre fiatalabb korosztályt érint. A daganatok közül a méhnyakrák az egyik leggyakoribb típus, holott ma már a méhnyakrák ellen hatékonyan védekezhetünk, elsősorban védőoltással, tudatos életmóddal, illetve a rendszeres méhnyakrákszűrésekkel.
A nőgyógyászati daganatok közül a méhnyakrák az egyik leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú megbetegedés, amely leginkább felelős a nők elhalálozásért. A méhnyakrák talán az egyetlen olyan daganat, melyet korai stádiumban, az úgynevezett „rákmegelőző állapotban” fel lehet ismerni a rendszeres méhnyakrákszűréssel, sőt szinte az egyetlen olyan daganat melyet védőoltással meg lehet előzni.
Védőoltás és rendszeres szűrés
A méhnyak – a méh alsó, elkeskenyedő része, amely a méh üregét köti össze a hüvellyel – rosszindulatú daganata a méhnyakrák. A méhnyakrák, a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából alakul ki, amelyet több mint 95%-ban a humán papilloma vírus (HPV) okoz. A HPV-nek több száz típusa ismert, de ezek közül csak bizonyos típusok (az úgynevezett magas kockázatú, angol elnevezéséből rövidítve hR HPV típusok) okozhatnak méhnyakrákot: a vírus bejut a méhnyak sejtrétegébe, majd hosszú évek alatt kóros hámelváltozást hoz létre, és ha nem kerül időben felismerésre, rosszindulatú daganat alakulhat ki belőle. A szexuálisan aktív nők és férfiak közel 50-80%-a megfertőződik HPV-vel, de a vírust az immunrendszer sok esetben természetes módon legyőzi, eliminálja a szervezetből. Vagyis, erős immunrendszer esetén a HPV-fertőzés a legtöbb esetben egy-két év alatt magától megszűnhet, kiürülhet a szervezetből. A betegek 10–15%-ánál azonban tartósan fennálló „HPV infekcióról”, esetleges visszatérésről, vagy akár újra fertőződésről is lehet szó, amely méhnyakrákhoz vezethet.
Dr. Kövér Ágnes, a FEME szülész-nőgyógyász szakértője elmagyarázta, hogy bár „az immunrendszerünk leküzdheti a fertőzést, ez azonban nem ad életre szóló védettséget. Számtalanszor megfertőződhetünk a vírussal, új vagy esetleg korábban már felismert törzsekkel is. Mivel a fertőzés tünetmentes, rendszeres szűrés nélkül ezeket a transzformáló fertőzéseket nem lehet felfedezni, és végül hosszú évek alatt méhnyakrák alakulhat ki. Fontos tudni, hogy attól mert valakinek HPV-fertőzése van, az nem jelenti azt, hogy méhnyakrákja van. A HPV elleni küzdelem két fontos alappillére: a HPV elleni védőoltás, valamint a rendszeres méhnyakrák szűrés (HPV-teszttel; illetve PAP-teszttel, amely a méhnyak felszínének sejtjeit vizsgálja). Az oltás és a rendszeres méhnyakszűrés jelenti a legjobb módját a méhnyakrák elleni védekezésnek.”
Tudatos, egészséges élet
„Az éves méhnyakrákszűrréssel életet lehet menteni, hiszen már a korai időszakban, úgynevezett »rákmegelőző állapotban« felismerhetővé válnak a hámelváltozások. Mindemellett figyelni kell a testünket! Korai stádiumban a méhnyakrák csak ritkán okoz panaszt, de később, előrehaladott stádiumban gyakori a hasi fájdalom, vérzészavar (rendellenes vérzések, közösülést követően jelentkező kontakt vérzések vagy esetleg a spontán hüvelyi vérzés). Persze nem kell minden esetben a legrosszabbra gondolni, hiszen a panaszok mögött jóindulatú elváltozás, hormonális probléma, rendszertelen életmód és a stressz is állhat. Viszont, a tünetek okát a nőgyógyászati vizsgálat után lehet egyértelműen megmondani, ezért mindenképpen menjünk el nőgyógyászhoz! Továbbá, a megelőzés és a tudatos életmód kiemelten fontos, ugyanis a HPV-fertőzéssel szembeni védekezésben segítségünkre lehet az erős immunrendszer, az intim higiénia és a megfelelő hüvelyi egészség, melyet nőgyógyász által javasolt lokális készítményekkel is lehet támogatni, hogy a HPV-vírus ne tudjon a mélyebb szöveti rétegekben megtelepedni, és ott szaporodni. Kockázati tényezőt jelent azonban a dohányzás, a gyakori partnerváltás, a legyengült immunrendszer és a hüvelyi gyulladások” – mondta dr. Kövér Ágnes.
További anyagaink a témában:
Hogyan készüljünk fel a nőgyógyászati szűrésre?