Terhesség alatt felismert vagy ismert HPV fertőzés alatt létrejött terhesség esetén gyakori kérdés, hogy a hámelváltozáson túl milyen problémát okozhat a fertőzés, veszélyes lehet-e a magzat fejlődésére és befolyásolhatja-e a szülés módját. Gyakran találkozunk a családtervezés időszakában azzal a kérdéssel, hogy vajon a teherbeesést befolyásolj-e a HPV fertőzés.

Eddigi ismereteink szerint egyértelmű bizonyíték nincs arra, hogy a teherbeesést, a magzat fejlődését, a terhesség lefolyását és a szülés módját befolyásolná oly mértékben a HPV fertőzés, hogy az egyértelműen káros legyen és türelemre intsük a vágyott terhesség bekövetkeztét vagy esetleg befejező javaslatot adjuk a már megfogant terhességre vonatkozóan. Tehát ismert HPV fertőzés mellett lehet gyermeket tervezni és a megfogant terhességet nem szükséges megszakítani. Egyelőre relatíve kis esetszámú vizsgálati eredmények állnak rendelkezésre a terhesség alatti HPV fertőzés hatásait illetően és fontos megjegyezni, hogy a legtöbb esetben nem egyértelmű a HPV kizárólagos hatása. Vizsgálatok azonban felvetették a HPV szerepét a megtermékenyítő képesség – elsősorban férfi oldalról -, a spontán vetélés, idő előtti burokrepedés, koraszülés, a magzat növekedésének lemaradása, alacsony születési súly, magzat elhalása, terhességi magasvérnyomással járó állapotok kialakulásában.

Ezen terhesség alatti problémák mindegyikéről ismert, hogy több, már tudományosan alátámasztott tényező, illetve sok esetben ismeretlen ok áll hátterükben, melyekhez esetleg a HPV hatása hozzáadódhat, azonban egyértelműen egy esetben sem tudták kimutatni a HPV kizárólagos hatását a különböző terhességi állapotok kialakulásában. Emiatt, amennyiben egészséges hölgy szeretne gyermeket vállalni, önmagában a HPV fertőzés nem képezheti ennek orvosilag/tudományosan megalapozott akadályát. Gyakori probléma, hogy HPV pozitív esetben automatikusan császármetszéssel zárul a terhesség.

Ismert HPV fertőzés esetén két esetben javasolt a császármetszés.

1. Ha alacsony rizikójú HPV fertőzés okozta szemölcs látható a méhnyak, illetve szülőcsatorna területén – az alacsony rizikójú HPV fertőzés rosszindulatú daganatot nem okoz, azonban talaján vírusos nemiszemölcsök jöhetnek létre, melyek rendkívül fertőzőek és a szülés során, amennyiben a szülőcsatorna területén vannak ezek jelen, a születendő magzat légútjába jutva kevesebb, mint 4% eséllyel vissza-vissza térő légúti papillomatosist okozhat –

2. Valamint a másik császármetszés indikáció, ha a HPV fertőzés talaján már kialakult rosszindulatú méhnyakdaganat van jelen – legtöbb esetben ez már a terhesség előtt is fennálló, idejében fel nem ismert elváltozás.

A magas rizikójú HPV fertőzés nem képezi császármetszés indikációját fennálló, akár súlyos fokú hámelváltozás esetében sem, sőt megfigyelések szerint hüvelyi szülést követően a hámelváltozások regenerációja gyakoribb a szülés során a méhnyakat ért trauma utáni immunreakció, illetve a terhesség befejezte után ismét 100%-on működő immunrendszer hatására. Ez a magyarázata annak is, hogy a terhesség alatt látott, HPV fertőzés talaján kialakult méhnyak hámelváltozások – míg a terhesség alatt az előbbieknek megfelelően rosszabb képet mutathatnak - szülés után sokszor kevésbé aggasztó képet festenek, melyet biopszia vétel után a szövettan is alátámaszt. Természetesen ezt azonban csak orvos állapíthatja meg és a szülés után erre hagyatkozva a kontroll vizsgálatot elhagyni, orvosi vizsgálat nélkül nem lehet. Szintén gyakran felmerülő kérdés a terhesség alatti HPV vakcináció. Hivatalosan, a gyártó ajánlása szerint az oltási sor felfüggesztendő a felismert terhesség pillanatában, azonban a terhességet megszakítani nem ajánlott a röviddel az oltást követően felismert terhesség esetén. Egyértelmű bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a magzat fejlődését vagy a terhesség kimenetelét az oltás befolyásolná abban az esetben, ha a vakcináció terhesség alatt következik be, de ezt etikai okokból nem is vizsgálták, így elővigyázatosságra int a gyártó.

A cikket írta: Dr. Lukács Edina
Szerkesztő: Dr. Vesztergom Dóra

Felhasznált irodalom:

1. Condrat CE, Filip L, Gherghe M, Cretoiu D, Suciu N. Maternal HPV Infection: Effects on Pregnancy Outcome.

Viruses. 2021 Dec 7;13(12):2455. doi: 10.3390/v13122455. PMID: 34960724; PMCID: PMC8707668.

2. Nigel Pereira, Katherine M. Kucharczyk, Jaclyn L. Estes, Rachel S. Gerber, Jovana P. Lekovich, Rony T. Elias,

Steven D. Spandorfer, "Human Papillomavirus Infection, Infertility, and Assisted Reproductive

Outcomes", Journal of Pathogens, vol. 2015, Article ID 578423, 8 pages, 2015.

https://doi.org/10.1155/2015/578423

3. REVIEW| VOLUME 40, ISSUE 2, P229-237, FEBRUARY 2020 Human papillomavirus infection and female

infertility: a systematic review and meta-analysis Shuang Yuan, Yichao Qiu, Yuanyuan Xu, Hongjing Wang.

Published:November 15, 2019 DOI:https://doi.org/10.1016/j.rbmo.2019.10.019

4. Wu YM, Wang T, He Y, Song F, Wang Y, Zhu L, et al. Clinical management of cervical intraepithelial

neoplasia in pregnant and postpartum women. Arch Gynecol Obstet 2014 May;289(5):1071-7 Available

from: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24196304.

5. Coppolillo EF, DE Ruda Vega HM, Brizuela J, Eliseth MC, Barata A, Perazzi BE. High-grade cervical

neoplasia during pregnancy: diagnosis, management and postpartum findings. Acta Obstet Gynecol

Scand 2013 Mar;92(3):293-7 Available from: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22880637.

6. Gardasil9 – alkalmazási előírás: https://www.ema.europa.eu/en/documents/productinformation/gardasil-9-epar-product-information_hu.pdf

A HPV azaz Humán Papilloma Vírus egy bőr-bőr kontaktussal terjedő vírusfertőzés, mely leggyakoribb terjedési útja a szexuális kontaktus. A humán papilloma víruscsaládnak több száz tagja ismert, humán fertőzést a nemi traktus területén azonban kb. 50 típus okozhat. Ezeken belül megkülönböztetünk alacsony, illetve magas rizikójú csoportokat a méhnyak hámelváltozásainak, méhnyakdaganatnak a kialakítása szempontjából.

A lombikkezelés minden pár számára érthető módon sok izgatottsággal, gyakran félelemmel vegyes időszak, hiszen esélyt kapunk arra, hogy a vágyott gyermekáldás megtörténjen. Érthető tehát, ha a kezelés után mindent tőlünk telhetőt megpróbálunk megtenni annak érdekében, hogy az eljárás sikeres legyen, és pár hét múlva megláthassuk a várva várt jelet a terhességi teszten. Számos tanácsot hallani kérve-kéretlenül azonban, hogy mit kell tenni, vagy mit kell mindenképp kerülni a beültetést követő időszakban annak érdekében, hogy növeljük a várandósság esélyét. A következőkben a tévhiteket szeretnénk eloszlatni, illetve abban nyújtunk segítséget, hogy mik azok a tanácsok, amiket valóban érdemes megfogadni.

Lombikikrek? Kerüljük el, ha lehet!

Az ikerbabák roppant aranyosak, azonban az IVF-eljárásban létrejött többes várandóság komoly kockázatokat hordozhat magában.

A gyermekáldást lombikprogrammal elérők számára sok esetben kecsegtetően hangzik a lehetőség, miszerint egyszerre kettő vagy akár több újszülött is a világra jön, hiszen nemcsak a család teljesedik ki „egycsapásra”, de a közkeletű tévhit szerint a több visszaültetett embrió növeli is a teherbeesés esélyét.

Nem véletlenül mondjuk, hogy tévhit, hiszen klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a jó prognózisú paciensek kezelése során, amikor egyetlen embrió kerül beültetésre, összességében ugyanakkora esélyt jelent a gyermekáldásra, mint a számos kockázati tényezőt magában hordozó többes beültetés.

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a sikeres várandóságot számos tényező befolyásolja, ahogyan azt is, hogy a megfogant baba koraszüléssel jön-e a világra.

Mivel a koraszülött csecsemőknél gyakoribb a respirációs distressz-szindróma, a bélgyulladás, az idegrendszeri, mozgásszervi és érzékszervi károsodás, emellett gyakrabban fordulnak elő később a gyermekeknél tanulási nehézségek, viselkedés zavarok, ezért már a családtervezésnél, a terméketlenségi kezelések megkezdésekor törekedni kell arra, hogy ennek a lehető legkisebb legyen a kockázata.

A mérvadó Nature tudományos folyóirat 2022-es cikkének szakértői széles körű kutatásokra támaszkodva leszögezték, hogy önmagában nem a lombikkezelés növeli a koraszülés előfordulásának kockázatát, hanem az idős anyai életkor, a többes terhesség, illetve a természetes vagy mesterségesen előidézett embrióredukció.

Mindezeket figyelembe véve, törekedni kell arra, hogy a gyermekvállalás a biológiailag „ideális” korban, 35 éves korig történjen meg, illetve az eljárások során egyszerre csak egyetlen embrió kerüljön beültetésre. Több embrió visszahelyezésével ugyanis megnő a többes terhesség esélye, ami számos szövődménnyel járhat együtt mind az anya, mind a gyermek számára. Tisztában kell lenni azzal is, hogy az ikrek, hármasikrek sokkal nagyobb eséllyel születnek idő előtt, illetve kis súllyal.

Összefoglalva tehát::

1. Az ikrek sokkal nagyobb eséllyel születnek idő előtt, illetve kis súllyal.

Az anyai szövődmények tekintetében elmondható, hogy gyakrabban következik be vetélés a koraterhességben, magasabb a vérzéses szövődmények kialakulása, a császármetszés aránya, a magas vérnyomás, a pre-eclampsia és a terhesség alatt jelentkező cukorbetegség.

2. Ikerterhességnél az anyára nézve is számos szövődménnyel számolhatunk.

A hármas-, illetve négyes terhesség pedig már olyan mértékben veszélyes mind az anyára, mind a magzatokra, hogy kijelenthetjük: a többes-ikerterhesség kihordása nemkívánatos szövődmény.

3. Lombikprogram során mindenképpen törekedni kell a többes terhesség elkerülésére!

Bármennyire cukik tehát az ikerbabák, a tudományos konszenzus szerint a lombikprogram során mindenképpen törekedni kell a többes terhesség elkerülésére!

Az embriológusok hivatalosan elfogadott szakmai ajánlások alapján értékelik az embriók fejlődését, ezek az irányelvek egyértelműen meghatározzák a normális embriófejlődés paramétereit.

A beültetés előtt álló embriók vizsgálatakor az embriológus figyeli a sejtosztódás menetét és ütemét, a morfológiai változásokat.

A gyűjtött adatok alapján dől el, hogy melyik embrió javasolt visszaültetésre vagy fagyasztásra. Bizonyos szintű eltérések jelzik, hogy az embrió életképtelen, ilyen például, amikor az osztódás megáll.

A beültetésre alkalmas, életképes embriók visszaültetése sem garantálja sajnos az embriók beágyazódását, vagy a tartós terhességet, hiszen számos paraméter befolyásolja a sikeres terhesség és élveszülés létrejöttét.

A meddőségek hátterében 40%-ban férfi eredetű probléma áll. A környezeti és más hatásoknak köszönhetően a férfiak nemzőképessége is sokat romlott, igaz, erről általában kevesebb szó esik, mint a petesejtminőségről. Fontos tényező a férfiak életkora, aminek előrehaladtával a megtermékenyítő képesség romlik.

A férfi meddőség hátterében a spermaanalzis paramétereinek (spermiumok száma, mozgása, morfológiája) romlása valamint funkcionális problémák állhatnak (pl. a spermium nem tud a petesejthez kötődni és nem tud termékenyíteni)

A háttérben húzódó okok a férfiak esetében is - megfelelő és alapos kivizsgálások után - sok esetben egyszerűen és eredményesen kezelhetők, illetve szükség esetén időben elkezdhető a személyre szabott asszisztált reprodukciós eljárás.

Rossz spermakép esetén, termékenyítés során ICSI eljárás alkalmazható, ezzel a mikromanipulációs technikával az embriológus juttatja be a spermiumot a petesejtbe.

A lombik eljárás során keletkezett számfeletti embriók 5 napos korukban gyorsfagyasztási technikával (vitrifikációval) krioprezerválhatók, aminek a lényege, hogy folyékony nitrogén gőzben (-196 fokon) a biológiai órájuk megállítható, anyagcseréjük, osztódásuk leáll.

A fagyasztva-tárolás hosszától függetlenül az embriók nagy eséllyel sikeresen felolvaszthatóak, anyagcseréjük, osztódásuk újraindul, tehát a fagyasztás és az olvasztás között eltelt idő, amennyiben a tárolási alacsony hőmérséklet stabil marad, nem befolyásolja az embriók állapotát.

Biológiai szempontból az embriók stabil körülmények között bármeddig tárolhatóak.

A PCO szindrómában az érintettek háromnegyede küzd termékenységi zavarral. A meddőség hátterében a férfi jellegű hormonok és az inzulin nevű hormon túlsúlya áll.

Nagyon gyakori a tüszőérés zavara, és a rendszertelen ciklusok, az is előfordulhat, hogy hónapokig nem is jelentkezik a menzesz.

Ennek az az oka, hogy PCO szindrómában a petefészekben található tüszők nem indulnak növekedésnek, gyakran nincs tüszőrepedés sem, ezáltal kicsi az esélye a várandósságnak.

A tüszőérés zavarát tovább súlyosbítja az elhízás és az egészségtelen életmód.

Amikor ritkán rendes menstruáció jelentkezik, abban az esetben van esély a várandósságra, ha megfelelően időzítitek, tehát tévhit, hogy aki PCO szindrómás biztosan meddőséggel is küzd.

A PCO szindrómás nőknek pont annyi gyermeke születik, mint amennyit szeretnének, csak ezzel a diagnózissal időben kell elkezdeni a gyermekvállalást, vagyis legalább 35 éves kor alatt. Mindez azért lehetséges, mert ha természetes úton nem is sikerül, akkor a várandósság elérhető hatékony szakorvosi meddőségi kezelés segítségével, egészséges életmóddal, megfelelő diétával.

Alapvetően a lombik eljárás során keletkezett embriókból létrejött terhességekből született gyermekek nagy többsége egészséges. A minimális számú kimutatott betegségekről pedig nem egyértelműen bizonyítható, hogy a pár eredetileg meglévő fertilitási problémájából, vagy az asszisztált reprodukcióból erednek.

Fontos megjegyezni, hogy a lombik eljárás során visszaültetett több embrióból adódó ikerterhességnek nagy az egészségügyi kockázata a terhesség és a szülés folyamán, ezért javasoljuk egy, a legjobb minőségű embrió beültetését. Másik fontos tényező a gyermekvállalás kora, az anyai és az apai magasabb életkor okozta kromoszómarendellenességek a lombik eljárással sem csökkenthetőek.

Becslések szerint minden 10. nő endometriózisban szenved, de a meddőséggel küzdő nők esetében ez az arány jóval magasabb, eléri az 50%-ot is.

Az endometriózissal érintett nők többnyire súlyos panaszokkal küzdenek, mint például a fájdalom, de lehetnek teljesen tünetmentesek is.

A fájdalom miatt gyakori a munkából való kiesés, gyakrabban fordul elő szorongás és depresszió, tehát rossz életminőségről lehet beszélni.

Endometriózis mellett sajnos gyakrabban fordul elő, hogy a várva várt gyermekek nem tudnak megszületni, de semmiképpen nem igaz az a leegyszerűsítés, hogy ha valakinek endometriózisa van, akkor biztosan meddő is.

Az endometriózissal érintett páciensek egy részénél, főleg a fájdalom csökkentése vagy megszűntetése érdekébent érdemes a műtétet választani, viszont van olyan betegcsoport, amikor egy ilyen beavatkozással nem segítünk, sőt, akár ronthatunk is a várandossági esélyeken.

Ha műtétre kerül sor, mindenképpen fontos az endometriózist operáló orvos mellett egy meddőséggel foglalkozó szakember véleményét is kikérni, és amennyiben lehetséges a termékenység maximális megőrzésére gondolni.

Sőt, amennyiben már nem vagy annyira fiatal, azaz elmúltál már 35 éves, van esetleg más meddőségi problémád, vagy esetleg a párodnál, a férfi oldalon is nemzőképességi zavart állapítottak meg, akkor inkább előbb meddőségi specialistához fordulj, mert elképzelhető, hogy első körben inkább meddőségi kezelést fognak javasolni, és nem a műtétet.

Az egészséges életmód mindenkinek ajánlott attól függetlenül, hogy az ember lombik eljárásban vesz-e részt, vagy sem. Az alapvetően káros dolgok, mint a dohányzás, nagymértékű alkohol-fogyasztás természetesen a meddőségi kezelés során is elkerülendőek.

A megfelelő táplálkozással és mozgással kialakított egészséges testsúly elérése segíti a teherbeesést, tehát mind az elhízás, mind a kóros soványság nehezítő tényezők.
Tévhit, hogy az embrió beültetése után feküdni kell, a stresszoldó séták a friss levegőn segítik a beágyazódást, és a nők jó lelkiállapotát az anyaság küszöbén.

Az embriológus, a magyar törvények alapján akkor végezhet embrióbiopszát egy embrión, ha a leendő szülők valamilyen örökíthető betegséget hordoznak, és a genetikai tanács engedélyt adott a vizsgálatra.

A vizsgálat során az embriológus mikromanipulátor segítségével eltávolít egy vagy néhány sejtet, majd ezek örökítőanyagát egy genetikai labor megvizsgálja. Az eredmények alapján a genetikus javaslatot tesz a szülőknek az embriók felhasználását illetően.

A vizsgálat során tehát embriók genetikai vizsgálatára, nem a módosítására kerül sor.

A mióma a leggyakoribb, jóindulatú nőgyógyászati daganat, amely a méh izmos falából indul ki.

Szerencsére a miómás betegek többségének lehet kisbabája. A termékenységi zavarral küzdő nők körében majdnem minden 10. nőnél látunk ultrahanggal miómát, de valójában az csak 100-ból 2-3 nőnél okoz meddőséget.

Gyakran előfordulhat az is, hogy csak akkor derül ki, hogy valakinek miómája van, amikor már várandós.

A várandósság ideje alatt a hormonális működés megváltozik, ezért előfordulhat, hogy a mióma is növekszik, amelynek ritkán szövődménye is lehet. Hogy pontosan milyen probléma alakulhat ki, az függ a mióma méretétől, számától, elhelyezkedésétől.

A várandósság során vérzés, ritkán vetélés, illetve fájdalom is jelentkezhet, de gyakrabban fordulhat elő koraszülés és császármetszés is.

Ideális esetben a miómát a nőgyógyász már a gyermekvállalás előtt diagnosztizálja, Ez azért fontos mert a mióma méhen belüli elhelyezkedése, nagysága és száma alapján meg kell hozni a döntés arról, hogy még a várandósság előtt, szükséges-e eltávolítani, vagy elegendő a szoros megfigyelés. Amennyiben műtétre kerül sor, sajnos a gyermekvállalást legalább fél évvel, de gyakran akár egy évvel is el kell halasztani, ezért mindenképpen érdemes meddőségi specialistával is konzultálni, hogy a családalapítás szempontjából helyes döntést hozzák meg.

Összességében azonban elmondható, hogy a várandós nők 70 százalékánál a mióma nem okoz problémát.

Az embriológus termékenységi központban orvosokkal és asszisztensekkel együtt dolgozva vizsgálja a meddőség okát, majd különböző asszisztált reprodukciós technikákat alkalmazva a kívánt terhesség elérésében van szerepe.

Embriók létrejöttét segítjük laboratóriumi körülmények között, ami a petesejtek megtermékenyítésével kezdődik.

Ezt követően inkubátorainkban anyai környezetet biztosítva figyeljük az embriók fejlődését majd kiválasztjuk a beültetésre, embrió-fagyasztásra alkalmas embriókat.

Egyrészt azért, mert a lombikeljárás során a petesejt megtermékenyítése nem a petevezetékekben zajlik, hanem a laboratóriumban. Így mikroszkóp alatt látszik, hogy a petesejtet meg tudja-e termékenyíteni a hímivarsejt, és lesz-e belőle embrió. Nincs más eszköz arra egyelőre, hogy vizsgálható legyen a petesejt minősége, és a spermium megtermékenyítő képessége.

Másrészt lombikeljárás során nincs szükség arra, hogy a petevezetékek megfelelően működjenek, és súlyos férfi eredetű meddőség esetén elég egy-két jól mozgó spermium ahhoz, hogy abból várandósság legyen.

Harmadrészt, mert a lombikkezelés során egyszerre több petesejtet lehet "leszívni” a petefészekből, ezáltal egyszerre több embrió jöhet létre.

De miért fontos egyszerre több embriót létrehozni?

A természet nem takarékos. Nem minden petesejtből jön létre embrió, nem minden embrió jó genetikailag, illetve nem minden életképes embrióból lesz várandósság.

Ha csak egy petesejtet termékenyítenénk meg, akkor 1 embrió jönne létre egy kezelés során. Ebben az esetben azonban egy gyermek megszületéséhez átlagosan 21 ciklus lombikkezelésre lenne szükség.

Ugyanez a helyzet a természetben is, ezért van az, hogy kevésbé szerencsés pároknak akár 9-10 hónapon át kell próbálkozniuk, hogy megfoganjon a gyermekük.

Írta: Dr. Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista

A lombikprogram egy hatékony meddőségi kezelés. A lombikkezelés során a petefészkeket gyógyszerekkel tüszőérésre serkentik. A tüszők megrepedése előtt, egy tű segítségével leszívják a petesejteket, majd a laboratóriumban az embriológusok a petesejteket megtermékenyítik a hímivarsejtekkel, és az abból létrejött embriót az anyaméhbe ültetik vissza.

Korábban több embriót is beültettek az anyaméhbe azért, hogy a lombikkezelés minél sikeresebb legyen, azonban ez az eljárás sok ikerterhességet eredményezett.

Manapság, mivel az embriólabor egyre hatékonyabbá vált, már csak egy vagy kettő embriót ültetnek be az orvosok, mert az sokkal biztonságosabb az anya és a baba szempontjából, és nagyobb esélyt ad az embrióknak az életben maradásra.

Írta: Dr. Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista

Miért okoz meddőséget az endometriózis?

Az endometriózis egyértelműen rontja a termékenységet. Az alábbi ábrán összefoglaltuk, hogy hány ponton avatkozhat be egy természetes megtermékenyülésbe.

Az endometriózis csökkenti a petefészekben található tüszők számát.

Amennyiben az endometriózis a petefészekben alakul ki, és egy endometriotikus cisztát, ún. csokoládécisztát hoz létre, akkor endometriómáról, csokoládécisztáról beszélünk. A csokoládéciszta az olvadt csokoládéra emlékeztető bennéket tartalmaz.

A „csokoládéciszta” folyamatosan károsítja a petefészek állományát enzimek, és különböző gyulladásos faktorok segítségével

Sajnos a „csokoládéciszta” eltávolítására szolgáló műtétek szintén csökkentik, illetve még tovább rontják a petefészek tüszőtartalékát. A csokoládéciszta ugyanis szorosan kötődik a normál petefészekszövethez, és ha műtéttel kivesszük a petefészekből még a legjobb sebész is elkerülhetetlenül eltávolít normális petefészekszövetet is.

Az endometriózis rontja a petesejtek minőségét

Az endometriózis képes olyan gyulladásos környezetet létrehozni, amely rontja a petesejtek minőségét. A vizsgálatok azt mutatják, hogy azon betegeknél, akiknél endometriózis miatt lombikkezelést végeztek, alacsonyabb volt a megtermékenyült petesejtek száma, illetve az embrió beágyazódásának esélye is csökkent.

Az endometriózis roncsolja a petevezetékeket

Az endometriotikus szigetek a környező szövetekkel összekapaszkodhatnak, így összenövéseket, hegesedést okozhatnak a petevezetékekben, ami annak elzáródásához vagy abnormális működéséhez vezethet. Így a petesejtet gátolja abban, hogy az anyaméhbe jusson, vagy a hímivarsejt nem tud felúszni a petesejthez, hogy megtermékenyítse azt.

Az endometriózis károsítja a spermiumokat

Függetlenül attól, hogy hol található az endometriózis, ott gyulladást okoz. Ha a spermium a gyulladás közelébe úszik, a mozgása és a működése is károsodhat.

A cikket írta: Dr. Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista

A fájdalom jelentkezhet a menzesz előtt vagy az alatt. Fájdalmas lehet a szexuális együttlét is, amennyiben az endometriózis a hüvely falát vagy a méhet tartó szalagokat érinti.

A belet érintő endometriózis gyanúját a következő panaszok keltik fel, amennyiben a vérzés alatt vagy a ciklus közepén jelentkeznek:

• székeléssel kapcsolatos fájdalom,
• véres széklet,
• jelentősen elvékonyodott széklet,
• váltakozó székrekedés és hasmenés.

Amennyiben a húgyhólyag is érintett, jellemző lehet a fájdalmas, véres vizeletürítés a menzeszek alatt. A gyakori vesetáji fájdalom pedig a húgyvezeték érintettsége miatt alakulhat ki.

Az endometriózisból eredő fájdalom jellege általában ciklikus, menzesz alatt jelentkezik, de idővel sajnos a fájdalom állandósulhat, és krónikus fájdalom alakulhat ki belőle: ezáltal az életminőség nagy mértékben romlik, a mindennapi munka megerőltető lehet, a betegek kimerülnek, és később a folyamatos krónikus fájdalom pszichés elváltozásokat is okozhat.

Írta: Dr. Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista

Régen rendkívül könnyen sütötték rá egy nőre a hisztérika bélyeget csak azért, mert gyakran fájt a hasa. Egyébként a hiszterika a görög „hyster”, azaz méh szóból származik, nyilván nem véletlenül…

 

A mai tudomány állása szerint, a gyakori, ciklussal összefüggő hasi fájdalomban szenvedő nők legalább fele endometriózissal küzd.

Sajnálatos módon a legtöbb endometriózisban szenvedő nőnél átlagosan 7 éves késéssel állapítják meg az endometriózist, miután átlagosan 5 különböző nőgyógyásznál jártak már, és kerestek különböző okokat, hogy mi állhat a tünetek hátterében.

Írta: Dr. Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista

Tízből egy nőt érint az endometriózis, de a termékeny korú nők körében ez legalább kétszer olyan gyakori. Nagyon nehéz az endometriózis megállapítása, ezért az, hogy valaki nincs diagnosztizálva, még nem jelenti azt, hogy nincs is endometriózisa.

Genetikai hajlam

Az endometriózis családi halmozódást mutat. Akinek az édesanyja vagy a testvére endometriózisban szenved, annál hatszor nagyobb eséllyel alakul ki endometriózis. Keveset tudunk az endometriózis, a genetika és a környezet kapcsolatáról, a rizikófaktorok legalább felében közrejátszik a genetika. Jelenleg nincs olyan genetikai teszt, amivel az endometriózis előre kimutatható.

Tünetek:

Az endometriózis alapvetően meddőséget és fájdalmat okozhat.

Írta: Dr. Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista

Például az endometriózisra.

Az endometriózis egy olyan betegség, amely fájdalmat és sajnos emellett meddőséget is okozhat.

A méh nyálkahártyáját alkotó sejteknek - úgynevezett endometriális sejtek - fontos szerepük van a méhen belül. Megteremtik a megfelelő feltételeket az embrió beágyazódásához, azonban a méhen kívülre kerülve komoly problémát okozhatnak. Az endometriális sejtek követik a menstruációs ciklus változásait. Jelenlétük a környezetüket folyamatosan károsítja, ott krónikus gyulladást okoznak, amely később összenövésekhez, hegesedésekhez vezethet. Ezáltal jön létre a fájdalom, és súlyos endometriózis esetén akár meddőséget is okozhat.

Írta: Dr. Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista

A petefészekben minden hónapban megérik egy tüsző hormonális hatásra, majd tüszőrepedéskor, a ciklus közepén az érett petesejt a petevezetőbe jut, ahol a hímivarsejt megtermékenyítheti.

Ha a petesejt megtermékenyül, „időben” találkozik a hímivarsejttel, akkor elkezd osztódni, abból jön létre az embrió. Az embrió az anya méhébe jutva, kb. 5-6 nap múlva beágyazódik a méhüreget bélelő nyálkahártyába.

 A méh nyálkahártyáját, az úgynevezett endometriális sejtek alkotják, mely, ha nem ágyazódik be embrió, hormonális hatásra leválik, és a nő menstruál.

Írta: Dr. Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista

Lombik eljárás során arra törekszünk, hogy hormonkezeléssel több petesejt keletkezzen, mert a sejtszám növelésével a megtermékenyült petesejtek száma és a beültetésre alkalmas embriók száma is növelhető. Egy darabig.

Ha friss beültetésre, úgynevezett „embriótraszferre” törekszünk, akkor az ebből létrejövő születések száma arányosan nő a megtermékenyült petesejtek számával, addig, amíg ez a szám eléri a 20 petesejtet. 20 és 25 petesejtszám között a várandósság esélye nem változik - ez az úgynevezett „plató-fázis” -, azonban 25 feletti petesejtszám felett a sikerarány csökken.

Ez alapján elmondható, hogy a policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedő pácienseknél a stimuláció során keletkezett petesejtek magas száma a minőséget ronthatja. Ezáltal mind az érett petesejtek aránya, mind a termékenyülés és embriófejlődés nehezített.


forrás: Focus on Reproduction


A cikket írta: Dr. Buzder Tímea embriológus

1. Mit jelent a PCO szindróma (PCOS)?

A policisztás ovárium szindróma (PCO szindróma) a leggyakoribb endokrinológiai probléma, amely minden hetedik fiatal nőt érint. Egy komplex hormonális és szénhidrát anyagcsere problémáról van szó. 

2. A PCOS leggyakoribb tünetei

A PCOS-ben jelentkező tünetek igencsak változatosak lehetnek, a panaszok jellege általában függ az életkortól.

A 25-35 éves korosztályban a leggyakrabban meddőség miatt fordulnak szakemberhez PCO szidrómával a páciensek, a fiatalabb lányok pedig túlsúly, pattanásos bőr és a fokozott szőrnövekedés miatt, életkortól függetlenül jelentkezhet testképzavar, hangulatingadozás,  depresszió.

3. Mi kell a nőgyógyógyász-endorkinológus szakembernek a diagnózis felállításához?

• - Laborvizsgálat, hormonális kivizsgálás
• - Nőgyógyászati  ultrahang vizsgálat
• - A tünetek, és a pontos kórtörténet kikérdezése

4. Ciszták vannak a petefészekben?

A PCOS, a policisztás ovárium szindróma elnevezés helytelenül utal arra, hogy a petefészekben sok ciszta van. Az ultrahangos vizsgálattal valójában nem cisztákat látunk, hanem pár mm-es kis tüszőket, amelyek a hormonális zavar miatt nem tudnak megfelelően érni. A tüszőérés befejezetlen marad, általában tüszőrepedés sincsen. Így érett petesejt sincs, amely kiszabadulhatna a tüszőből. Így a ciklus rendszertelenné válik, és az is előfordulhat, hogy nehezen jön a baba.”

5. Hogyan alakul ki a PCOS?

A PCOS kialakulása mögött részben genetikai hajlam áll, a rendszertelen életmód, a nem  megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életmód szerepe vitathatatlan, de  felelőssé tehetők a várandósság alatti anyai hormonok magzati hatásai is.

 Az androgének és az inzulin nevű hormon tehetők felelőssé  a PCOS tüneteinek kialakulásáért. Emellett nem mindegy , van-e túlsúly. Az elhízás növeli ezeknek a hormonoknak a termelését, így még markánsabbak lesznek a tünetek. Ugyanez igaz fordítva is, ha csökken a testsúly, általában a tünetek is javulnak.

Az alábbi ábra jól magyarázza a tünetek kialakulását:

6. Mit jelent az inzulinrezisztencia?

Az inzulinrezisztencia a PCO szindrómára jellemző kóros anyagcsere állapot. Egy tanulmány szerint a   PCO szindrómások 85 %-a inzulinrezisztens. Minél nagyobb a túlsúly, annál gyakoribb az inzulinrezisztencia, mely tovább fokozza a tüneteket.

Az inzulin egy hormon, amely a vércukorszintet szabályozza.  Ha a véráramba cukor kerül, az inzulin elválasztása fokozódik, amely azáltal csökkenti a vércukorszintet, hogy serkenti a sejtek cukorfelvételét. Ha a sejtjeink nem megfelelően érzékelik az inzulint, azaz inzulinrezisztensek, akkor a megfelelő hatás eléréséhez sokkal több inzulin kell, mint amennyire normál esetben szükségünk lenne.

 Az inzulinrezisztencia a szénhidrát anyagcsere-zavarnak az első lépése. Ha  az életmód nem rendszeres, nincs heti rendszerességgel legalább 3 alkalommal sport, vagy fizikai aktivitás , és a táplálkozás nem megfelelő,  később magas vércukorszint alakul ki a magas inzulinszintek mellett, amely csökkent cukor intoleranciához, és végül cukorbetegséghez vezet, ami már egy visszafordíthatatlan betegség.

A magas inzulinszint fokozza az androgén termelést is, az androgének meg tovább fokozzák az inzulinrezisztenciát. Ez egy ördögi kör.

Rendszeres testmozgással és folyamatos, megfelelő diétával javítani lehet az inzulinrezisztencián. HA ezt nem tesszük meg, a túlsúly és az inzulinrezisztencia  cukorbetegséghez vezet, ami már egy visszafordíthatatlan állapot.

7. Mik azok az androgének?

Az androgének úgynevezett férfias jellegű hormonok, melyeket elsősorban a mellékvese és a petefészkek termel. Ezek a hormonok felelősek a férfias testszőrzet kialakulásáért, a bőr zsírosodásáért, a hajhullásért vagy akár a szexuális vágyért.

PCO szindrómában ezeknek a férfias jellegű hormonoknak a túltermelése figyelhető meg.

Ezek a hormonok felelősek az alábbi tünetek kialakulásáért, de fontos tudni, hogy nem mindenkinél alakulnak ki feltétlenül mindegyik tünet:

• sötét, vastag testszőrzet, a felső ajkakon, az állon, a mellbimbó körül, a bikinivonal felett, a comb belső oldalán vagy a karokon.
• Pattanásos, zsíros bőr
• Férfias típusú hajhullás, kopaszodás

Az elhízás tovább fokozza az androgén horomonok termelését, és tovább rontja a tüneteket. Ez egy ördögi kör.

A cikket írta: Dr. Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista

PCO szindrómában gyakrabban fordul elő önértékelési zavar, szorongás, depresszió, testképzavar, a szexuális élettel való elégedetlenség, evészavarok vagy a rendszertelen táplálkozás. A pszichés tünetek kialakulásáért részben a hormonális hatások felelnek, de érthető, hogy a XXI. század által meghatározott nő ideális testképébe nem fér bele egy PCO szindrómás nő.

A modern kor nőideálja a magas, vékony, szőrtelen és makulátlan bőrű, aki ráadásul termékeny. Ezzel szemben a PCO szindrómában gyakran előfordul a pattanásos és zsíros bőr, a sötét, férfias típusú testszőrzet, az elhízással való folyamatos küzdelem és a meddőség.  A nőideálhoz való hasonlítgatás miatt az önértékelés sérülhet, a fogyókúrák miatt evészavar alakulhat ki, a frusztrációból pedig szorongás és depresszió válhat.

Ezért fontos időben felismerni a PCO szindrómát, hogy nevén nevezzük a betegséget, majd megelőzzük vagy kezeljük a panaszokat.  Nagyon fontos, hogy a páciens is ismerje meg a betegségét, ismerje a hosszú távú szövődményeket, járjon rendszeresen szűrővizsgálatokra, és időben vállaljon gyermeket, ha már megtalálta az ideális partnert.”

Írta: Dr. Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista

1. Mit jelent a PCO szindróma (PCOS)?

A policisztás ovárium szindróma (PCO szindróma) a leggyakoribb endokrinológiai probléma, amely minden hetedik fiatal nőt érint. Egy komplex hormonális és szénhidrát anyagcsere problémáról van szó. 

2. A PCOS leggyakoribb tünetei

A PCOS-ben jelentkező tünetek igencsak változatosak lehetnek, a panaszok jellege általában függ az életkortól.

A 25-35 éves korosztályban a leggyakrabban meddőség miatt fordulnak szakemberhez PCO szindrómával a páciensek, a fiatalabb lányok pedig túlsúly, pattanásos bőr és a fokozott szőrnövekedés miatt, életkortól függetlenül jelentkezhet testképzavar, hangulatingadozás, depresszió.

3. Mi kell a nőgyógyógyász-endorkinológus szakembernek a diagnózis felállításához?

• - Laborvizsgálat, hormonális kivizsgálás
• - Nőgyógyászati ultrahang vizsgálat
• - A tünetek, és a pontos kórtörténet kikérdezése

4. Ciszták vannak a petefészekben?

A PCOS, a policisztás ovárium szindróma elnevezés helytelenül utal arra, hogy a petefészekben sok ciszta van. Az ultrahangos vizsgálattal valójában nem cisztákat látunk, hanem pár mm-es kis tüszőket, amelyek a hormonális zavar miatt nem tudnak megfelelően érni. A tüszőérés befejezetlen marad, általában tüszőrepedés sincsen. Így érett petesejt sincs, amely kiszabadulhatna a tüszőből. Így a ciklus rendszertelenné válik, és az is előfordulhat, hogy nehezen jön a baba.”

5. Hogyan alakul ki a PCOS?

A PCOS kialakulása mögött részben genetikai hajlam áll, a rendszertelen életmód, a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életmód szerepe vitathatatlan, de  felelőssé tehetők a várandósság alatti anyai hormonok magzati hatásai is.

 Az androgének és az inzulin nevű hormon tehetők felelőssé a PCOS tüneteinek kialakulásáért. Emellett nem mindegy, van-e túlsúly. Az elhízás növeli ezeknek a hormonoknak a termelését, így még markánsabbak lesznek a tünetek. Ugyanez igaz fordítva is, ha csökken a testsúly, általában a tünetek is javulnak.

Az alábbi ábra jól magyarázza a tünetek kialakulását:

6. Mit jelent az inzulinrezisztencia?

Az inzulinrezisztencia a PCO szindrómára jellemző kóros anyagcsere állapot. Egy tanulmány szerint a   PCO szindrómások 85 %-a inzulinrezisztens. Minél nagyobb a túlsúly, annál gyakoribb az inzulinrezisztencia, mely tovább fokozza a tüneteket.

Az inzulin egy hormon, amely a vércukorszintet szabályozza.  Ha a véráramba cukor kerül, az inzulin elválasztása fokozódik, amely azáltal csökkenti a vércukorszintet, hogy serkenti a sejtek cukorfelvételét. Ha a sejtjeink nem megfelelően érzékelik az inzulint, azaz inzulinrezisztensek, akkor a megfelelő hatás eléréséhez sokkal több inzulin kell, mint amennyire normál esetben szükségünk lenne.

 Az inzulinrezisztencia a szénhidrát anyagcsere-zavarnak az első lépése. Ha az életmód nem rendszeres, nincs heti rendszerességgel legalább 3 alkalommal sport, vagy fizikai aktivitás , és a táplálkozás nem megfelelő,  később magas vércukorszint alakul ki a magas inzulinszintek mellett, amely csökkent cukor intoleranciához, és végül cukorbetegséghez vezet, ami már egy visszafordíthatatlan betegség.

A magas inzulinszint fokozza az androgén termelést is, az androgének meg tovább fokozzák az inzulinrezisztenciát. Ez egy ördögi kör.

Rendszeres testmozgással és folyamatos, megfelelő diétával javítani lehet az inzulinrezisztencián. HA ezt nem tesszük meg, a túlsúly és az inzulinrezisztencia cukorbetegséghez vezet, ami már egy visszafordíthatatlan állapot.

7. Mik azok az androgének?

Az androgének úgynevezett férfias jellegű hormonok, melyeket elsősorban a mellékvese és a petefészkek termel. Ezek a hormonok felelősek a férfias testszőrzet kialakulásáért, a bőr zsírosodásáért, a hajhullásért vagy akár a szexuális vágyért.

PCO szindrómában ezeknek a férfias jellegű hormonoknak a túltermelése figyelhető meg.

Ezek a hormonok felelősek az alábbi tünetek kialakulásáért, de fontos tudni, hogy nem mindenkinél alakulnak ki feltétlenül mindegyik tünet:

• sötét, vastag testszőrzet, a felső ajkakon, az állon, a mellbimbó körül, a bikinivonal felett, a comb belső oldalán vagy a karokon.
• Pattanásos, zsíros bőr
• Férfias típusú hajhullás, kopaszodás

Az elhízás tovább fokozza az androgén hormonok termelését, és tovább rontja a tüneteket. Ez egy ördögi kör.

Írta: Dr. Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista

Tény, hogy az inzulinrezisztencia csökkentheti a termékenységet, de véleményem szerint nem helyes az inzulinrezisztencia miatt hátráltatni a meddőségi kezelést.

Megtörtént, hogy azért keresett fel egy PCO szindrómás páciens, mert azt mondták neki, hogy inzulinrezisztenciája van, és amíg az nem rendeződik, nem lesz gyermeke. Meddőségi kezeléssel azóta két gyermeke van… Egy holland tanulmányban kimutatták, hogy két év alatt nagyobb számban lettek várandósok azok a nők, akiknél a megfelelő életmód beállítása mellett azonnal elkezdték a meddőségi kezelést, mint azok, akiket 6 hónapon át diétáztattak, és csak a megfelelő testsúly elérése után kezdtek neki a meddőségi kezelésnek.

Ha valaki túlsúlyos, rendszeres testmozgással és megfelelő diétával kiegészítve már akár kis súlycsökkenéssel is növelheti a termékenységét.

Természetesen, ha valakinek inzulinrezisztenciája van, az egy intő jel. Szükség van életmódváltásra, mozgásra és megfelelő diétára. Ha ezt nem tesszük meg, a túlsúly és az inzulinrezisztencia 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet, ami már egy visszafordíthatatlan betegség.

Mit jelent az inzulinrezisztencia?

Az inzulinrezisztencia egy kóros metabolikus állapot. A PCO szindrómára jellemző, de túlsúly, nem megfelelő táplálkozás, és mozgásszegény életmód miatt önmagában is előfordulhat. Minél nagyobb a túlsúly, annál gyakoribb az inzulinrezisztencia.

Az inzulin egy hormon, amely a vércukorszintet szabályozza. Ha a véráramba cukor kerül, az inzulin elválasztása fokozódik, amely azáltal csökkenti a vércukorszintet, hogy serkenti a sejtek cukorfelvételét. Ha a sejtjeink nem megfelelően érzékelik az inzulint, azaz inzulinrezisztensek, akkor a megfelelő hatás eléréséhez sokkal több inzulin kell, mint amennyire normál esetben szükségünk lenne.

Az inzulinrezisztencia a szénhidrát anyagcsere-zavarnak az első lépése. Ha nem változtatunk az életmódunkon, később magas vércukorszint alakul ki a magas inzulinszintek mellett, amely csökkent glükóz toleranciához, és végül 2-es típusú cukorbetegséghez vezet, ami már egy visszafordíthatatlan betegség.

A magas inzulinszint fokozza az androgén termelést is, az androgének meg tovább fokozzák az inzulinrezisztenciát. Ez egy ördögi kör.

A jó hír az, hogy rendszeres testmozgással és folyamatos, megfelelő diétával javítani lehet az inzulinrezisztencián. 

Írta: Dr. Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász, endokrinológus, meddőségi specialista